„Egy nap Elméletbe költözöm, mert Elméletben minden jól működik” (Raphaëlle Giordano)

Miért olyan nehéz a változást gyakorlatba ültetni, és hogyan küzdhetjük le ezeket a kihívásokat?

Mindannyian találkoztunk már a felismeréssel: valamin változtatni kell. Lehet ez egy új stratégia bevezetése a vállalatnál, egy új szokás kialakítása a személyes életünkben, vagy egy teljesen új irányvonal felé való elmozdulás. Elméletben minden könnyen hangzik, és papíron minden tökéletesen működik.

De, amikor eljutunk a gyakorlati megvalósításhoz, sokszor falakba ütközünk. Miért is van ez így? Miért nehéz átlépni az elméletből a valóságba, és hogyan győzhetjük le a változással járó kihívásokat?

1. Az emberi természet ellenállása a változásnak

Az emberek természetükből fakadóan hajlamosak a megszokott, biztonságos környezetüket fenntartani. Az agyunk szereti a komfortzónát, mert az ismert helyzetek kiszámíthatók, nem igényelnek nagy energiabefektetést. Ezért van az, hogy bármilyen jól hangzik egy új ötlet, a régi rutinokhoz való ragaszkodás szinte ösztönös. Az ismeretlen, még ha potenciálisan pozitív is, mindig kockázatot jelent.

2. A szokások megváltoztatása időigényes és fárasztó

Egy berögzült szokás megváltoztatása sokkal több időt és energiát igényel, mint gondolnánk. Az emberek gyakran alábecsülik a változtatás szükségességét, és azt várják, hogy az új szokások gyorsan és automatikusan beépülnek a mindennapokba.
A valóságban azonban egy új viselkedésmintát gyakorolni kell, következetesen és hosszú távon.

3. A belső és külső motiváció hiánya

A változáshoz való elköteleződésnél kritikus szerepet játszik a motiváció – mind a belső, mind a külső. Ha valaki nem látja, hogy miért előnyös számára a változás, vagy ha nem kap támogatást a környezetéből, nehezen fogja véghez vinni azt.
A „miért” tisztázása kulcsfontosságú: mi a célom ezzel a változással, és milyen konkrét haszna lesz ennek számomra vagy a csapatom számára?

4. A változás nem egyszeri döntés, hanem egy folyamat

Egyetlen döntés nem elegendő a változáshoz. Sok vezető ott követi el a hibát, hogy elvárja a csapattól, hogy azonnal beépítse az új irányvonalat, miután meghozták a döntést. A változás azonban egy folyamat, amely lépésekre bontható, és szükség van folyamatos visszajelzésre, kiigazításra, támogatásra.

Hogyan küzdhetjük le ezeket a kihívásokat?

1. Tudatosítsuk a miértet – egy dolog tudni és egy másik dolog tenni, a kettő között óriási különbség van.

Az első lépés a sikeres változás felé, hogy világossá tegyük, miért van szükség a változtatásra. Az emberek sokkal elkötelezettebbé válnak, ha látják, hogy a változás pozitív eredményeket hozhat számukra. Legyünk konkrétak és érthetőek a célokat illetően.

2. A szokások lebontása és kis lépésekre osztása

Egy nagy változás félelmetes lehet, de ha lebontjuk kisebb, megvalósítható lépésekre, sokkal kezelhetőbbé válik. Készítsünk konkrét cselekvési tervet: „Mit csinálunk másképp, és mikor?”. Fontos, hogy minden lépésnek legyen mérhető eredménye.

3. Folyamatos támogatás és visszajelzés

A változás során az egyik legfontosabb tényező a folyamatos visszajelzés. Ha látjuk, hogy valami működik, erősítsük meg; ha valami nem sikerül, akkor támogassuk a csapatot a javításban. A pozitív megerősítés, a rendszeres ellenőrzés és a következetes érdeklődés mind-mind segítenek a változási folyamat fenntartásában.

4. A közösség ereje

A változás közös munka. Vezetőként ne csak arra figyeljünk, hogy irányt mutatunk, hanem arra is, hogy hogyan vonjuk be a csapatot a folyamatba. Egy közös cél és közös elköteleződés óriási erővel bír. Közös sikerek esetén fontos az eredmények elismerése és megünneplése, hiszen ez további lendületet ad a folytatáshoz.